ÁLLATFARM
George Orwell nyomány
HOTVÁTH JÁNOS ANTAL és a TÁRSULAT
Ciróka Bábszínház
2021. március 27. (munkabemutató)
2021. május 31.
Krucsó Rita – Bandi, Öregbandi
Fülöp József – Hógolyó, Tehén
Lendáczky Zoltán – Napóleon, Patkány
Szörényi Júlia – Bella, Csirke, Süvi
Látvány – Mátravölgyi Ákos
Zene – Monori András
Színházpedagógia, mozgás – Gyevi-Bíró Eszter
Koncepció, rendező – Vidovszky György
Az eredeti műről
George Orwell (Eris Blair) 1945-ben megjelent regénye az akkori Szovjetunió allegorikus és egyben szatirikus ábrázolása volt. Állat-karakterei viszonylag egyértelműen beazonosíthatók akkor élt történelmi személyekkel, úgy mint Trockij vagy Sztálin. Sajátos helyzet, ahogy a különböző történelmi korok és ideológiai érdekeltségek befolyásolták a regény megjelenését vagy az abból készült adaptációk bemutatását különböző országokban. Bár Orwell már 1941-ben megírta a regényt, csak a háború után jelenhetett meg Angliában, mert Sztálin Anglia szövetségese volt a hitleri Németország ellen. A regényből készült híres animációs film (John Halas alkotása) csak Sztálin halála után készülhetett el Angliában, hasonló okokból. Az Állatfarm Magyarországon csak a rendszerváltás előtt jelenhetett meg hivatalosan, addig csak szamizdat kiadásban volt olvasható, hiszen egyértelmű kritikaként lehetett volna értelmezni a fennálló és megkérdőjelezhetetlennek tűnő rendszerrel szemben.
A Szovjetunió harminc éve összeomlott, és ezzel a baloldali, totalitárius politikai rendszerek pedig távol kerültek a hétköznapjainktól, emiatt a regény közvetlen aktualitása elhalványult, mégis általános értelmezése és igazsága megerősödött: a társadalmi egyenlőtlenségről, a hatalomvágyról, a manipulatív ideológiák természetéről, a politikai kompromisszumokról, és a hozzájuk kapcsolódó a korrupcióról pontos leírást kap az olvasó. Ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata „békeidőben” is nagyon fontos.
Az előadásról
Az ember-történet állatokkal való ábrázolása a regény szatirikus vetületét erősítette. Az irodalom képes leginkább a szürreális ábrázolásra, mert mentes minden zavaró illusztrációtól, mégis tökéletes illúzióját képes adni a karaktereknek az olvasó képzeletének működtetésével. Éppen ezért nagyon nehéz adaptálni az Állatfarmot. Az 1954-ben készült híres (egyébként felkavaró) filmváltozat is éppen a maga konkrétsága miatt felemás, példázattá, fabulává szelídíti a történetet.
A színpadi – pontosabban osztályterem színházi – változatnál éppen ezért elsődleges szempont az illusztrálás elkerülése, és a történet tartalmi kérdéseire való koncentrálás. Négy színész folyamatosan szerepköröket váltó szerepeltetésével, erős teátrális jelek használatával és természetesen a műfaj legerősebb elemének, az interakció működtetésével hatásosan mesélhető vethetők fel a regény alapkérései hatalomról, egyenlőségről, korrupcióról.
A cél nem a regény minden részletet kimerítő felidézése, hanem a szatírából fakadó játékosság keresése. Ehhez a Ciróka Bábszínház hagyományaihoz illően néhány expresszív, stilizált eszköz használata szükséges: maszkok, tárgyak, báb-torzók. Ugyanis fontosnak érezzük, hogy ne mondjunk le a teátrális elemek alkalmazásáról annak ellenére, hogy nem színházi közegben játsszunk. A nézők ezúttal játszói is a történetnek: az események egy-egy pontján „kinyitjuk” az előadást a nézők felé, és kérdések megválaszolása után megyünk csak tovább. A nézőknek döntéseket kell hozniuk a történet szereplőinek sorsáról. A komplex színházi nevelési előadás műfajának megfelelően az interakció nyílt, vagyis a nézők véleménye, döntése befolyásolja az adott előadás egy-egy részletét, ugyanis a lényeg a dilemmák megélése, és nem csak szemlélete. Ezzel együtt természetesen az eredeti regény struktúráján nem változtatunk, főbb figurái megmaradnak.
A forma ezúttal egy felnagyított társasjátékra hasonlít: a nézők (a diákok) négy csapatba szerveződve, egy-egy szerepet kapnak: emberek, disznók, a farm egyéb állatai, szomszédos gazdaságok állatai. A történet mesélője a játékmester az, aki a különböző stációkat mutatja be, ahol a résztvevőknek döntéseket kell hozniuk. Ezeken a pontokon a színészek jeleneteket adnak elő, interakcióra késztetik a történet „szereplőit”, háttér-információval látják el őket.
Így minden esetben egyedi és megismételhetetlen előadás születik, amely rávilágít a résztvevő csoport erősségeire, valamint fejleszti társadalmi érzékenységüket, együttműködési képességüket.
A történetről
Egy tanyai gazdaság háziállatai fellázadnak gazdájuk, a tanyatulajdonos ellen és elűzik. Saját maguk veszik birtokba a tanyát, kísérletet tesznek az önálló gazdálkodás megszervezésére, jobb híján az embertől eltanult módszerekkel, de szabad állathoz méltó, egyenlőségen alapuló viszonyok között. Lovak, tehenek, kutyák, szárnyasok vezetését a legértelmesebb állatok, a disznók vállalják élükön Hógolyóval és Napóleonnal. Az eleinte minta-társadalomként és minta-gazdaságként működő rendszerben előbb-utóbb ellentmondások jelentkeznek, amelyeket eleinte erőszakkal próbálnak elsimítani egyesek. Hógolyó elűzésével Napóleon kerül hatalomra, és innentől kezdve a forradalommal szerzett szabadság egyre csökken.
A gazdaság egyre inkább kénytelen a környező emberi világ segítségét igénybe venni, annak ellenére, hogy ez alapjaiban mond ellent eredeti célkitűzéseiknek. A disznók fokról fokra mérséklik az állati szabadságjogokat, s a korábban megvetett, megtagadott emberi tulajdonságokat vesznek fel, sőt szövetséget kötnek a hajdan elkergetett gazda utódaival, és az állatfarm visszaalakul emberfarmmá.
